Életem során mindig is úgy gondoltam, hogy a pszichológusi szolgáltatásoknak sokkal szélesebb körben elérhetőnek kellene lenniük. Azután, hogy a pszichológiát választottam szakmámnak, ez a gondolat egyre csak erősödött bennem. Most, hogy már a szakmában dolgozom, végre lehetőségem is nyílt rá, hogy elkezdjek ezért a célért aktívan tenni.
A közmondás szerint a pénz és az anyagi javak nem teszik boldoggá az embert. De valóban ennyire egyszerű lenne ez a kérdés? Miért halljuk akkor mégis azt, hogy „pedig ha több pénzem lenne, sokkal boldogabb lennék…” vagy, hogy „nekem a legtöbb gondomat megoldaná a pénz…”? Ugyanakkor a nagy vagyonnal rendelkező hírességektől gyakran hallható az is, hogy „a gazdagság és a hírnév közel sem minden…”. Akkor most kinek lehet hinni? Hol lehet az igazság? Természetesen a megoldás, mint szinte mindig, az arany középút…
Visszatérő kérdés, hogy mennyibe kellene kerülnie a pszichológusi szolgáltatásoknak. Magyarország nagyobb városaiban, mint például Budapest vagy Debrecen, nem ritka, hogy még 10.000 Ft-nál is többet kérnek el egy ülésért. És akkor még nem is beszéltünk az országszerte ismert nagynevű pszichológusok akár több tízezres díjszabásairól.
Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy a pszichológusok között egyáltalán különbségek vannak, nem beszélve arról, hogy mik is ezek a különbségek. Érdekes módon ez legtöbbször nem csak a segítséget kérő emberekre, hanem a pszichológus hallgatókra is vonatkozik. Ez nem is annyira meglepő, hiszen elég összetett rendszer szerint működik a pszichológussá válás folyamata. Ebben az írásban ennek a folyamatnak a menetét és szintjeit mutatom be, illetve azt is, hogy az egyes végzettségek mire jogosítják fel annak birtokosát.
Az egyik első dolog, ami eszünkbe juthat a pszichológus vagy pszichológia szó hallatán, az a gyógyító tevékenység. A különböző terápiák és négyszemközti vagy csoportos beszélgetések, melyek segítségével bizonyos mentális problémák megoldására törekszünk. Természetesen ez is egy fontos része szakmánknak, ugyanakkor számos egyéb olyan kérdésben is segítséget nyújthatunk, amelyekhez nem kell feltétlenül „betegnek lennie” az illetőnek.
Könnyen lehet, hogy egyes emberek úgy képzelik el a pszichológushoz járást, hogy elmennek, feltárják problémáikat, a pszichológus megoldja azokat, ő pedig boldogan távozhat. Sajnos, a valóság nem ilyen egyszerű. Igazából teljesen másként zajlik az egész. A pszichológus semmit nem old(hat) meg kliense helyett, sokkal inkább az a feladata, hogy segítsen rávezetni őt saját megoldásaira. Ahhoz tehát, hogy a kívánt eredményt elérhessük, a kliens és a pszichológus közös munkájára van szükség. De miért is?
Minden probléma megoldásának az első lépése, ha felismerjük, hogy probléma van. Sokan lehetnek azok, akik azért nem fordulnak pszichológushoz, mert nem is tudják, hogy az ő problémájukra létezhet megoldás. Kíváncsi voltam, mit gondolnak erről a kérdésről az emberek, ezért felmérésemben megkérdeztem tőlük.
V. története volt az első, amellyel találkoztam munkám során. Egy egyetemista története ez, akinek az oktatási rendszer okozta nehézségek mellett egyéb akadályokkal is szembesülnie kellett, igazságtalanul. Ahogy már mondtam, V. volt az első, aki megosztotta velem tapasztalatát, és Ő volt az is, aki az ötletet adta az ehhez hasonló történetek gyűjtéséhez.
Az évek alatt sok változáson ment keresztül a pszichológia megítélése. Sokan a mai napig azt is vitatják, hogy a tudományok közé sorolható-e, mivel sok elért eredmény nehezen alátámasztható, a módszerek többsége nehezen számszerűsíthető és ezért nehéz összevetni egymással az eredményeket.
Mi is ez a jelenség pontosan? Miért létezik? Milyen veszélyei vannak egészségünkre nézve? Kevés olyan ember van, aki ne hallotta volna már a „stressz” szót. Legtöbbünk nemcsak hogy hallotta, de sokan meg is éljük ezt a jelenséget nap mint nap.