Pszichológusok közötti különbségek végzettség szerint

Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy a pszichológusok között egyáltalán különbségek vannak, nem beszélve arról, hogy mik is ezek a különbségek. Érdekes módon ez legtöbbször nem csak a segítséget kérő emberekre, hanem a pszichológus hallgatókra is vonatkozik. Ez nem is annyira meglepő, hiszen elég összetett rendszer szerint működik a pszichológussá válás folyamata. Ebben az írásban ennek a folyamatnak a menetét és szintjeit mutatom be, illetve azt is, hogy az egyes végzettségek mire jogosítják fel annak birtokosát.

 

Viselkedéselemző

Viselkedéselemzői végzettséget úgy szerezhetünk, ha elvégezzük a pszichológia alapképzést. Ennek az időtartama 3 évet, azaz 6 félévet tesz ki. Meglepően hangozhat, és sok hallgatót meglepetésként is ér, hogy a pszichológia alapszak, elvégzése nem pszichológus diplomát ad. A viselkedéselemzői végzettség legfőbb haszna, hogy ilyen végzettség birtokában végezhetjük el a pszichológia mesterképzést. Azonban vannak olyan munkaterületek, ahol az alapszakos viselkedéselemzői diploma megléte is elvárt lehet vagy előnyt jelenthet, például egyes cégeknél HR területre kereshetnek ilyen személyeket. Fontos azonban, hogy az alapszakos diploma nem jogosítja fel a birtokosát arra, hogy hagyományos értelemben vett pszichológusi munkát (tanácsadás, terápia, diagnosztika, stb…) végezzen, illetve magánpraxist sem vállalhat az illető.

Okleveles pszichológus

Ha a viselkedéselemzői diplomát megszerezve úgy döntünk, hogy szeretnénk tovább haladni a pszichológussá válás útján, akkor a következő állomás a pszichológus mesterszak elvégzése. Ennek az időtartama 2 év, vagyis 4 félév. A pszichológia mesterszakot elvégezve szerezzük meg az okleveles pszichológus címet, innentől kezdve nevezhetjük magunkat pszichológusnak. A mesterképzés elvégzése egy szakirány választásához kötött (például munka- és szervezetpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, stb…), viszont ez a szakirány semmilyen kötelezettséggel nem jár a továbbiakra nézve, bármely szakirány elvégzése okleveles pszichológusi diplomát ad. A szakirány választása azonban hasznos lehet, ha betekintést szeretnénk nyerni a pszichológia egy olyan területébe, amellyel a későbbiekben szívesen foglalkoznánk. Amennyiben tetszik, előnnyel indulunk ezen a területen, ha azonban mégsem nyeri el tetszésünket, később bármilyen irányba folytatódhat a továbbtanulás.

Itt már azonban a továbbtanulásra való feljogosításon kívül egyéb lehetőségek is megnyílnak előttünk. Okleveles pszichológusként végezhető tanácsadás, pszichodiagnosztika, pszichoedukáció (oktató, felvilágosító jellegű munka, előadások tartása), prevenció (megelőzés, komolyabb problémák kialakulásának, problémák súlyosbodásának megelőzése), illetve segítő kapcsolaton keresztül működő munka, egészséges kliensekkel. Okleveles pszichológusként pedig jelentkezhetünk minden olyan munkára, ahol pszichológust vagy okleveles pszichológust keresnek (kivéve, ha magasabb végzettséget is elvárnak). Emellett az okleveles pszichológus magánvállalkozást is indíthat, viszont nem végezhet ennek keretein belül egészségügyi szolgáltató tevékenységet.

Amennyiben mégis tovább szeretnénk folytatni tanulmányainkat, ez esetben is számos lehetőség közül választhatunk okleveles pszichológusként. Ha a kutató és oktató munka érdekel minket, PhD képzésbe jelentkezhetünk, miközben egyetemi tanársegédként dolgozunk. A doktori képzés elvégzése 4 évbe telik, melynek végeztével doktori címet kapunk és lehetőségünk lesz egyetemi tanárként pszichológiát oktatni. Ha mégsem az oktató- és kutatómunka ragadott meg minket a pszichológiában, számos további területen tanulhatunk még tovább.

Módszerspecifikus képzettséggel rendelkező pszichológus

Az okleveles pszichológus jelentkezhet módszerspecifikus képzésekre. Ezek keretein belül a pszichológus egy szakmódszer alkalmazását sajátítja el, melyet a képzés sikeres elvégzése esetén később alkalmazhat majd munkája során. A módszerspecifikus képzés elvégzése nem bővíti a fogadható ügyfelek körét, egészségügyi munkát továbbra sem végezhet a pszichológus, ha csak okleveles pszichológusi végzettsége van. A módszer tanulásának időtartama változó lehet a módszertől függően, néhány évnyi idővel érdemes rá számolni. A tanulható módszerek például: KIP, NLP, hipnózis, autogén tréning, stb…

Szakpszichológus

Szakirányú továbbképzések elvégzésével a pszichológus elmélyülhet egy konkrét témakörben, részletesebben megismerve azt, mintegy specializálódva egy területre. Szakirányú továbbképzéssel lehet valaki például: szexuálpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, munka- és szervezetpszichológus, stb…

Egészségügyi szakképzettséget szerezve az okleveles pszichológus lehetőséget kap rá, hogy végre gyógyító munkát is végezhessen, klinikai esetekkel is foglalkozhasson. Az egészségügyi szakképzések közé tartozik például a klinikai szakpszichológusi vagy a neuropszichológiai szakpszichológusi képzés. Ezek a képzések általában 2-4 év alatt végezhetők el, szakiránytól függően. A továbbtanulás azonban még itt sem feltétlenül kell, hogy véget érjen. Egészségügyi szakpszichológusi végzettség után pszichoterapeuta, klinikai addiktológiai vagy igazságügyi szakpszichológusi végzettség szerezhető, ráépített szakképzés formájában. Módszerspecifikus képzettségek birtokában azok is alkalmazhatóvá válnak a szakképzettségnek megfelelő munkában.

Pszichiáter

A pszichiáter kakukktojásként szerepel a felsorolásban, mert a pszichiáterek nem feltétlenül rendelkeznek pszichológusi végzettséggel. Ahhoz, hogy valaki pszichiáter lehessen, általános orvosi egyetemet kell először végeznie. Ennek időtartama 6 év, azaz 12 félév. A pszichiátriai szakképzés ezt követően kezdhető meg, ennek időtartama további 5 év. A pszichiáter azonban nem végezhet pszichológusi munkát olyan értelemben, hogy a pszichiáter a lelki problémák megoldására gyógyszereket használhat, nem pedig terápiát. Ahhoz, hogy a pszichiáter terápiát végezhessen, el kell végeznie a pszichoterapeuta képzést.

Összegzés

A fentieket olvasva tehát egyértelmű, hogy miért nem olyan egyértelmű… A pszichológus képzés nagyon sokrétű, a különböző végzettségek különböző munkára jogosítanak fel. Ezzel a segítséget kérőnek nem is kell feltétlenül tisztában lennie. Az viszont kiemelt jelentőségű, hogy a szakember csak a végzettségének megfelelő munkát végezzen. Ezzel a kliens egészségét és saját magát is védi, hiszen az, aki nem a végzettségének megfelelő módon hirdeti magát vagy végzi munkáját, törvénytelenül jár el.

Hogyan tovább?

További cikkeket olvasna?

Szeretné megosztani saját történetét?

Érdeklik szolgáltatásaim?