Megelőzés: miért és hogyan?

A megelőzés az élet legtöbb területén fontos. Ahogy megtesszük a megfelelő lépéseket, hogy megelőzzünk baleseteket, sérüléseket és betegségeket, úgy a mentális egészség megőrzése érdekében is fontos, hogy kellően elővigyázatosak legyünk.

Miért fontos a megelőzés?

Vegyünk egy példát: fiatalabb koromban az évek alatt összespórolt pénzemből vettem magamnak egy laptopot. Nagyon szerettem és vigyáztam rá, ez volt a legértékesebb tulajdonom. Az 1 éves használat alatt sokszor igencsak felmelegedett, ezért próbáltam megemelni, hogy jobban szellőzzön, de komolyabb lépést nem tettem az ügyben az intő jelek ellenére. Szinte pontosan 1 évvel – és 2 héttel a garancia lejárta – után a laptop túlmelegedett és tönkrement. A folyamatos használat miatt a hűtőrendszer elromlott és így a hőmérséklet olyan károkat okozott, amely miatt javíthatatlan lett.

Egy ellenőrzéssel vagy szakember általi karbantartással a hiba észlelhető lett volna. Igen, a karbantartás időbe, energiába és pénzbe került volna, ezen kívül az alkatrész cseréje is több ezer forintos tétel lett volna. Mégis, ha felfigyeltem volna a jelekre és a megfelelő megelőző lépéseket tettem volna meg, talán sokszor annyi évig használhattam volna még. Megspóroltam 10.000 Ft-ot, de elbuktam közel 200.000-et.

Ez a fenti példa jól jelképezi a megelőzés fontosságát. A probléma előjeleinek felismerésével, egy ellenőrzéssel és az időben megtett megfelelő lépésekkel egy laptopnál sokkal értékesebb dolgot is megóvhatunk: saját magunkat. Testünk és elménk is számos különböző módon tudja jelezni a bajt. Ezek felismerése és időben történő kezelése súlyosabb problémáktól óvhat meg minket. Ha pedig még egy lépéssel előre gondolkodunk, egészségünk megfelelő módon történő megőrzésével még nagyobb esélyünk van arra, boldog és egészséges életünk legyen.

Sokan nem törekednek a megelőzésre – miért?

Rengeteg oka lehet annak, hogy valaki miért dönt úgy, hogy nem fordít különösebb figyelmet a megelőzésre. Ilyen lehet például az oktatás hiánya. Ha valaki nem tudja, milyen fontos a megelőzés, azt sem tudhatja, hogy valamit rosszul csinál. Ezért fontos, hogy a lehető legtöbb emberhez eljusson ez az információ. Szerencsére számos olyan kezdeményezés, hirdetés és reklám van, amely segít felhívni a figyelmet valamilyen megelőző tevékenységre (pl.: dohányzásellenes, környezetvédő vagy szűrővizsgálatot hirdető felhívások).

De mi van akkor, ha valaki tud róla, mégsem ennek megfelelően él? Ez egy igen érdekes jelenség, melynek szintén több oka lehet. Ilyen például annak a ténye, hogy nem lehet minden bajra felkészülni. Ha az ember egyszerre túl sok problémával szembesül, amelyek ellen tennie kellene, szorongani kezd. Mivel nem áll módjában minden veszélyforrást megszüntetni, a szorongást úgy csökkenti, hogy figyelmen kívül hagyja a veszélyeket. Ironikus módon ez is egy megelőző, énvédő reakció, amely a tudatunkat védi a szorongás kellemetlen érzésétől.

Egy másik oka lehet az ilyen viselkedésnek a veszélyek torzult észlelése. Az agyunk egy rendkívül összetett szerkezet, amely sokszor látszólag logikátlan módon működik. Az egészséges emberek hajlamosak a veszélyek megtörténtének valószínűségét alulértékelni, a pozitív kimenetelek valószínűségét pedig túlbecsülni. Például, ha azt halljuk, hogy az Egyesült Államokban 4 balesetből 1-et olyan ember okoz, aki vezetés közben telefonozik, azt gondoljuk „biztos nem én leszek az.” Viszont hiába tudjuk, hogy az ötös lottó nyerési esélye elképzelhetetlenül alacsony (a telitalálat esélye kb. 1 a 44 millióhoz), mégis úgy gondoljuk, „sose lehet tudni, lehet, hogy mi leszünk a szerencsések.” A pozitív kimeneteleket várjuk, elképzeljük, beleéljük magunkat, míg a negatív kimenetelek veszélyeitől eltávolítjuk magunkat, hogy csökkentsük a szorongást.

Egy harmadik ok pedig a sebezhetetlenség illúziója. Úgy érezzük, a rossz dolgok – esélytől függetlenül – csak másokkal történhetnek meg, velünk nem. Arról nem is beszélve, hogy mindig csak esélyekről van szó, nem pedig bizonyosságokról. Amíg egy esemény bekövetkeztének az esélye nem 100%, addig mindig lesznek olyan esetek, amelyekben a megelőzésre fordított idő és pénz el lett pazarolva. Hiszen „vannak, akik úgysem esnek áldozatul, ha én is ilyen vagyok, a megelőzésre költött összeg kidobott pénz.” Így, bízva saját „sebezhetetlenségünkben,” inkább másra fordítjuk időnket, energiánkat és pénzünket.

Hogyan őrizheti meg Ön is mentális egészségét?

Nem kell mindenre felkészülni: Ahogy már fentebb is említettem, mindenre nem lehet felkészülni, és van, amire nem is érdemes. Például, mi értelme lenne lakására vulkánkitörés okozta károkra biztosítást kötni Magyarországon? A legfontosabb első lépés mérlegelni az esélyeket és a veszélyeket és azt, hogy mennyire fontos Önnek a megóvni kívánt érték (jelen esetben az egészsége).

Figyeljen a jelekre: Figyelje meg teste jelzéseit (pl.: túlzott stressz, látszólag ok nélkül bekövetkezett viselkedésváltozás, rossz érzés vagy hangulat, stb.). A problémák már jóval a tudatosulás előtt megmutatkozhatnak testi vagy érzelmi tünetekben. Figyeljen oda ezekre, ha pedig nem biztos benne, kérjen segítséget!

Tájékozódás: Ne engedje, hogy érzelmei torzítsák a veszélyek valódiságát! Igyekezzen tárgyilagosan, logikusan megítélni a kockázatot, ne becsülje őket se túl, se alá! A kérdésnek és témának utána is olvashat, de fontos, hogy csak megbízható források adatait vegye alapul. Ha nem biztos benne, inkább kérjen segítséget!

Szakértő bevonása: A legbiztosabb módja a megelőzésnek, ha szakszerűen csinálja. Ehhez azonban érdemes bevonni egy olyan személyt, aki elég képzett ahhoz, hogy a helyzetet objektíven megítélje és segítsen Önnek kezelni azt. Mivel mindannyian mások vagyunk, nincs egy olyan recept, amely mindenkinek beválna. Személyre szabott segítségért kattintson ide!

 

Bár az írás központjában a mentális egészség áll, az itt bemutatott információk sok más élethelyzetben is jól felhasználhatók. Legyen szó testi egészségről, balesetmegelőzésről vagy akármi másról, a leírt tippeket követve Ön is hatékonyabban előzheti meg problémáit élete szinte bármely területén!