A pénz nem boldogít?

A közmondás szerint a pénz és az anyagi javak nem teszik boldoggá az embert. De valóban ennyire egyszerű lenne ez a kérdés? Miért halljuk akkor mégis azt, hogy „pedig ha több pénzem lenne, sokkal boldogabb lennék…” vagy, hogy „nekem a legtöbb gondomat megoldaná a pénz…”? Ugyanakkor a nagy vagyonnal rendelkező hírességektől gyakran hallható az is, hogy „a gazdagság és a hírnév közel sem minden…”. Akkor most kinek lehet hinni? Hol lehet az igazság? Természetesen a megoldás, mint szinte mindig, az arany középút…

Megélhetési kérdés

Mint a legtöbb esetben, a válasz nem a szélsőségek egyike, hanem valahol a kettő között, félúton keresendő. Rengeteg dolog függ például a körülményektől. Ha egy olyan családot veszünk alapul, akik nagyon szegényes körülmények között élnek és napról napra kérdés, hogy mit fognak enni, hol fognak aludni, hogyan élhetik túl, nekik természetesen a pénznek hatalmas ereje és jelentősége lenne. Ennek egyik jó magyarázatául szolgál például a Maslow-piramis is. Abraham Maslow elmélete szerint ugyanis a szükségletpiramis alsó szintjeinek teljesülnie kell ahhoz, hogy a fölötte álló szintek teljesülhessenek. Így, amíg a legalsó szinten álló biológiai/fiziológiai (élelem, víz, megfelelő hőmérséklet) szükségletek és az utána következő biztonsági szükségletek (biztonságos lakóhely és körülmények) nem teljesülnek, addig ezek lesznek a legsürgetőbb tényezők. Ezek pedig többnyire anyagi ráfordítással megoldható problémák, így ezeken keresztül a pénz közvetve járhat elégedettséggel, boldogsággal. Szóval, ha úgy vesszük, a pénz boldogíthat.

Kényelmi kérdés

És mi van akkor, ha a pénz már nem pusztán megélhetési szerepet tölt be életünkben? Ezután is okozhat boldogságot? A válasz erre is igen, viszont ez a fajta boldogság már közel sem olyan mértékű, mint amikor az ember léte a kérdés. A pénz okozta boldogság érzése addig a pontig viszonylag stabil, ameddig el nem érünk egy kényelmes és biztonságos anyagi helyzetet, ahol a pénz már nem probléma, nem kell rajta napi szinten gondolkodni, inkább eszközzé válik, mint céllá. Eddig a pontig, ahogy egyre gazdagabbak vagyunk, egyre boldogabbnak is érezzük magunkat. Innentől kezdve viszont, bár további jó érzéseket okoz, ha még több pénzünk lesz, ez a jó érzés egyre kevesebb és kevesebb. Ugyanolyan mértékű boldogság eléréséhez a korábbiakhoz több pénzt kellene keresnünk, mint korábban.

Ennek az oka egyrészt, hogy a pénz akkor ér a legtöbbet, ha szükséges. Amikor még kényelmesebbé teszi az életet, akkor is nagyon értékes. Egy bizonyos szinten túl azonban már nem igazán számít, hogy mennyi pénzünk van. Nézzünk egy példát. Ha semennyi pénzem sincs és kapok 100.000 Ft-ot, az egy hatalmas előrelépés. Ha a 100.000 Ft-om mellé kapok még 100.000 Ft-ot, az is jelentős, hiszen megdupláztam a pénzemet. Ha kapok még 100.000-et, az viszont már csak egy 50%-os növekedés. Ugyanaz az összeg, az értéke mégis kevesebb a jelenlegi helyzetemhez képest. Még mindig jelentős persze, de minden további 100.000 Ft hozzáadásával ugyanaz a 100.000 Ft egyre jelentéktelenebbé válik. 1.000.000 Ft-hoz képest plusz 100.000 Ft már csak egy 10%-os növekedést jelent. Ugyanaz az összeg, amely korábban 100%-os növekedést eredményezett, teljesen átértékelődött. Onnantól pedig, ha elértük azt a szintet, ahol már mindenünk megvan (lásd gazdag hírességek), az egyén szintjén már nem igazán számít, hogy egymilliárd vagy százmilliárd forintunk van.

Sok pénz vagy még több pénz?

Azon a ponton pedig, ahol a több pénz már nem oszt nem szoroz, előjöhet azoknak az értékeknek a hiánya, amelyeket félresöpörtünk a vagyonunk megszerzéséhez vezető úton. Ezért halljuk a dollármilliomos hírességektől, hogy a pénz nem minden. Úgy hangozhat, hogy könnyen beszélnek, mindenük megvan… pedig lehet, hogy éppen azért mondják, mert bár anyagilag mindenük megvan, mégsem boldogok. Mert pont az nincs meg nekik, ami igazán számít.

A pénz azonban nem csak boldogítani tud…

Bizony, a mindenki által vágyott, „minden problémát megoldó” pénz akár negatív hatással is lehet az emberek életére. Hogyan? Gondoljunk csak a lottónyertesekre. Mind azt gondoljuk, hogy megváltoztatná az életünket, ha nyernénk. Ez így is lehet, csak az sem mindegy, milyen irányú ez a változás. Az a sokunk számára elképzelhetetlenül nagy összeg, amit meg lehet nyerni, akár végtelennek is tűnhet, de nem az. Elég néhány felelőtlen döntés, és már ott is vagyunk, ahonnan indultunk vagy akár még rosszabb helyzetben. A pénz hirtelen elfogyása azonban csak az egyik kockázat. A fényűző életmód olyan hamis barátokat és érdekkapcsolatokat is eredményezhet, amelyek kiszorítják a valódi, kölcsönösség- és érzelemalapú emberi kapcsolatainkat, amelyek a már korábban emlegetett Maslow-piramis fentebbi szintjén találhatók. Nem véletlen, hogy a nagyobb összegek nyertesei választhatják azt is, hogy névtelenek maradnak. A hirtelen szerzett vagyon okozta sebezhetetlenség érzése olyan kockázatos döntésekbe is sodorhatja a nyertest, mint például a drogfogyasztás vagy gondatlan vezetés. Ilyen esetekben már az egészség és a testi épség is veszélybe kerül. Mivel az összeg végtelennek tűnhet, a jelenközpontú életmódra koncentrálva a jövőbeli megélhetés kérdése sokszor fel sem merül, csak amikor már túl késő.

Összegzés

A körülményektől függően tehát a pénz boldogíthat is. Bár ez a boldogító hatás közvetett, mert közvetlenül a pénz értékén vásárolt létszükségletek azok, amelyek a boldogságot eredményezik. Ez a boldogságot okozó hatás pedig egyre gyengébb, minél több pénzünk van, egészen addig, amíg már szinte teljesen mindegynek tekinthető, jelentéktelen lesz. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a pénz esetleges ártó hatását sem. A pénz hajszolásával számos, valóban fontos dolog kimaradhat életünkből, amelyeket később már nem biztos, hogy be lehet majd pótolni. Ha pedig egy nagy nyeremény adja vagyonunk alapját, úgy még több kockázatnak van kitéve a „szerencsés” nyertes.

Hogyan tovább?

További cikkeket olvasna?

Szeretné megosztani saját történetét?

Érdeklik szolgáltatásaim?